A Nature folyóirat friss beszámolója szerint egyes meddőségi klinikák már olyan kísérleti eljárásokat kínálnak, amelyek célja, hogy fiatal donoroktól származó mitokondriumok segítségével javítsák az idősebb nők petesejtjeinek fejlődési esélyét. A módszer új reményt jelenthet azok számára, akik életkoruk miatt nehezebben esnek teherbe, ugyanakkor a kutatók szerint jelenleg még nincs elegendő bizonyíték arra, hogy valóban javítja az IVF-kezelések eredményességét.
(Chen E., Nature, 2026)
Mik azok a mitokondriumok?
A mitokondriumok a sejtek „erőművei”: energiát termelnek a működésükhöz. A petesejtek különösen sok mitokondriumot tartalmaznak, mert a megtermékenyítés utáni első napokban az embrió ezek energiájára támaszkodik.
Az életkor előrehaladtával a petesejtek minősége romlik. Ennek egyik lehetséges oka a mitokondriumok működésének változása, ezért merült fel az elképzelés, hogy fiatalabb, egészségesebb mitokondriumok bevitelével javítani lehetne a petesejt működését.
Hogyan működik a mitokondriális transzfer?
A mitokondriális transzfer (mitochondrial replacement therapy, MRT) során a leendő anya genetikai állománya megmarad, de egy donor nő egészséges mitokondriumait használják fel.
A módszer során az anya petesejtjének sejtmagját – amely a genetikai információ nagy részét tartalmazza – egy olyan donor petesejtbe helyezik, amelyből előzőleg eltávolították a saját sejtmagját. Ezt követően az így létrejött petesejtet az apa spermiumával termékenyítik meg.
Az embrió így az anya és az apa genetikai állománya mellett kis mennyiségű donor mitokondriális DNS-t is hordoz. Emiatt nevezik a módszert gyakran „háromszülős IVF”-nek, bár a donor genetikai hozzájárulása nagyon csekély.
Hol alkalmazzák ma?
A technológiát eredetileg nem meddőség kezelésére fejlesztették ki, hanem ritka öröklődő mitokondriális betegségek megelőzésére. Az utóbbi években azonban néhány klinika már idősebb páciensek, ismételt IVF-kudarcok vagy gyenge embriófejlődés esetén is hirdet hasonló eljárásokat.
A Nature beszámolója szerint ilyen szolgáltatásokat több országban, többek között a Bahamákon, a Fülöp-szigeteken, Albániában és Ukrajnában is reklámoznak. A módszer gyakran nem közvetlenül mitokondriális transzfer néven jelenik meg, hanem például „petesejt-fiatalításként” vagy hasonló elnevezésekkel.
Megoldhatja-e a 40 év feletti IVF legnagyobb problémáját?
A legfontosabb kérdés az, hogy valóban a mitokondriumok romlása jelenti-e az életkorral összefüggő petesejtminőség-csökkenés fő okát.
A kutatások szerint 40 év felett az egyik legnagyobb kihívást továbbra is a kromoszóma-rendellenességek gyakoribb előfordulása jelenti. Egy jobb energiaellátás segítheti ugyan a sejt működését, de nem feltétlenül oldja meg a petesejt öregedésének minden következményét.
A mitokondriális transzfer ezért jelenleg nem bizonyított „petesejt-fiatalító” módszer, hanem egy ígéretes, de még vizsgált technológia. A jövő kutatásai döntik el, hogy valóban új lehetőséget jelenthet-e az életkorral összefüggő meddőség kezelésében.
További irodalom
- Chen E. (2026). Fertility clinics are offering mitochondrial replacement to boost IVF — but scientists urge caution. Nature.
https://www.nature.com/articles/d41586-026-01935-5 - National Academies of Sciences, Engineering, and Medicine (2016). Mitochondrial Replacement Techniques: Ethical, Social, and Policy Considerations.
- Craven L. et al. (2010). Pronuclear transfer in human embryos to prevent transmission of mitochondrial DNA disease. Nature, 465, 82–85.
- European Society of Human Reproduction and Embryology (ESHRE). Háttéranyagok a mitokondriális technológiákról és reprodukciós genetikáról.

